A jog, a jogi szabályozás valójában mindig alternatívák közötti választás kérdése, alternatívák közti választás függvényében alakul tartalma.
Ezért kiemelten fontos, hogy a zöld átállás keretében az Európai Unió a lehetséges alternatívák közül melyeket fogalmazza meg prioritásként, lévén ezen prioritásválasztás határozza meg az európai szakpolitikákat és az uniós szabályozást egyaránt. Egyáltalán, magát a fejlesztési lehetőségek jogi eszközökkel való biztosítását Európában.
A 2019. évi európai parlamenti választásokat követően – az Európai Tanácstól és az Európai Parlamenttől kapott megbízatás birtokában – a Bizottság célként fogalmazta meg, hogy Európa 2050-re klímasemleges kontinenssé váljon; a 2020-tól 2030-ig tartó időszak legyen Európa digitális évtizede; az EU szerepe – a geopolitikai szempontok fokozott érvényre juttatása révén – erősödjön a világban. A 2019-2024-es időszakra megfogalmazott hat prioritás egyike az Európai zöld megállapodás, azzal a céllal, hogy az Európai Unió korszerű, karbonsemleges, erőforrás-hatékony, fenntartható és versenyképes gazdasággá váljon.
Az uniós vezetők ötévente megállapodnak az EU jövőbeli politikai prioritásairól. Időpontját tekintve minderre mindig az európai parlamenti választásokhoz közeli időben és a mindenkori Európai Bizottság kinevezése előtt kerül sor. A 2024–2029-es időszakra szóló stratégiai menetrendet az Európai Tanács a 2024. június 27-i ülésén fogadta el. Ez a stratégiai menetrend határozza meg az EU által a 2024–2029-es intézményi ciklusban követendő prioritásokat és stratégiai irányvonalakat, irányt szabva ezáltal az uniós intézmények munkájának. A Virágzó és versenyképes Európa prioritáscélon belül az Európai Tanács prioritásként tekint – többek között - az egységes piac elmélyítésére, különösen az energia, a pénzügyek és a távközlés területén; a zöld és digitális átállásra, többek között a valódi energiaunióra és az áttörést jelentő digitális technológiákba történő beruházásokra Európán belül; valamint az innováció- és vállalkozásbarát környezet előmozdítására.
A 2024-es európai parlamenti választásokat követően az Európai Parlament július 18-án titkos szavazással, 401 szavazattal Ursula von der Leyent választotta újra az Európai Bizottság elnökének. Ugyancsak ötévente, az Európai Bizottság minden új ciklusa kezdetén az elnök meghatározza, mely területeket kezeli majd a Bizottság prioritásként, ezekre összpontosítva tevékenységét. Az elmúlt időszak célkitűzéseit meghatározó Európai zöld megállapodás (European Green Deal) által kijelölt irány fenntartása egy új vezető esetén is valószínűsíthető volt, az újraválasztás ezt garantálta. A bizottsági elnöki szavazás előtt Ursula von der Leyen az általa ismertetett Politikai Állásfoglalásban öt évre vonatkozó legfontosabb kezdeményezései között szerepeltette a dekarbonizációt és az ipari növekedést előmozdítani hivatott új Tisztaipar-Megállapodást, illetve az innováció fellendítését célzó Európai Versenyképességi Alapot. A Tisztaipar-Megállapodás kezdeményezésen belül célként határozta meg:
- a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó hatályos jogi keret végrehajtására való összpontosítást – a legegyszerűbb, legméltányosabb és legköltséghatékonyabb módon.
- a 2040-re kitűzött 90%-os kibocsátáscsökkentési cél európai klímarendeletben való rögzítésének javaslatát.
- egy az ipar dekarbonizációjának felgyorsításáról szóló jogszabály előterjesztését, amely támogatja az iparágakat és a vállalatokat az átállás során.
- A fosszilis tüzelőanyagoktól való további elmozdulás, az üzemanyagok közös beszerzésének megerősítése és a valódi energiaunióhoz szükséges irányítás fejlesztése révén továbbra is csökkenteni fogják az energiaárakat.
- Fokozni fogják a tisztaenergiainfrastruktúrába és technológiákba történő beruházásokat, és prioritásként kezelik azokat.
- A 2025-ben Brazíliában tartandó COP30-ra készülve felvázolják globális éghajlat- és energiapolitikai elképzelésüket. Emellett fokozni fogják a zöld diplomáciákat, és szorosabban együtt fognak működni a nem uniós országokkal szakpolitikájuk külső vonatkozásaival kapcsolatban.
- A klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez innovatív technológiák széles skálájára lesz szükség a mobilitástól az energiáig. A személygépkocsikra vonatkozó 2035-ös klímasemlegességi célkitűzés például kiszámíthatóságot teremt a befektetők és a gyártók számára. Ehhez technológiasemleges megközelítésre lesz szükség, amelyben az e-üzemanyagoknak szerepet kell játszaniuk a rendelet célzott módosítása révén, a tervezett felülvizsgálat részeként.
Az Európai Tanács prioritásaiból, valamint a Politikai Állásfoglalásban megfogalmazott kezdeményezésekből jól látható, az Európai Unió továbbra is követi és következetesen erősíti a 2019-2024-es Európai zöld megállapodás célkitűzéseit a 2024-2029-es ciklusban is.
Hír forrása: Ursula von der Leyen - az Európai Bizottság elnökjelöltje: Politikai iránymutatás https://commission.europa.eu/document/download/e6cd4328-673c-4e7a-8683-f63ffb2cf648_hu?filename=Political%20Guidelines%202024-2029_HU.pdf
