A Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium (MENL) projekt keretein belül kutatócsoportunk négy kiváló kutatója egy éven át dolgozott a projekt elméleti és kísérleti részén.
A szén-dioxid (CO2) elektrolízis során általánosan alkalmazott anód reakció a víz elektrokémiai oxidációja oxigénné. A CO2 elektrolízis ipari alkalmazhatóságának egyik komoly kihívása a folyamat során szükséges nagy üzemelési cellafeszültség. A cellafeszültség közvetetten megmutatja azt az energiát, amire szükség van ahhoz, hogy az adott folyamat az adott sebességen végbe tudjon menni.
Kutatócsoportunk tanulmánya abban különleges, hogy az előbb említett vízoxidációs, oxigénfejlesztési folyamatot lecserélték glicerin elektrokémiai oxidációjára. A folyamat során iparilag hasznos oxidációs termékek keletkeznek (oxalát, tartronát, glicerát, glikolát, laktát és formiát), melyeket például a gyógyszeriparban, kozmetikai iparban, textil- és bőriparban és az élelmiszeriparban használhatnak fel. A vízoxidáció lecserélése a glicerin oxidációjára a cellafeszültség jelentős, közel 1 volttal való csökkenését eredményezte. Így az elektrolizáló cella üzemeltetésének energiaszükséglete is jóval kisebb, ami megkönnyítheti a technológia valós alkalmazását.
A technológiai fejlesztéseket követően ezzel a megoldással olcsóbb lehet a CO2 szén-monoxiddá alakítása, ami elősegíti, hogy a technológia nagyobb méretben is megvalósuljon, és hosszútávon hozzájárulhatnak akár a szintetikus üzemanyagok költségeinek csökkentéséhez is.
A teljes cikk a következő linken olvasható angol nyelven: https://pubs.acs.org/doi/full/10.1021/acscatal.3c05952
