A kutatócsoport a zöld technológiákkal kapcsolatos társadalomtudományi aspektusok széles skáláját vizsgálja elsődlegesen közgazdasági és jogi fókusszal. Úgy tűnik ugyanis, hogy a műszaki-természettudományi innovációk sikeres elterjedéséhez egyre inkább szükséges társadalomtudományi témák sikeres hozzárendelése. A világ vezető radikális innovátorai sikeresen valósítanak meg társadalmi-technológiai integrációkat annak érdekében, hogy K+F+I folyamataikat társadalomtudományi szempontokkal támogassák.
Kutatócsoportunk vizsgálja egy-egy zöld technológia újdonságtartalmát, illetve az újdonságtartalomhoz rendelhető jogi oltalmi/védelmi keretrendszert, szellemi tulajdonjogi stratégiát, azonosítja stakeholdereit, menedzseli a stakeholderek elérését és bevonását, technoökonómiai elemzést végez, felméri a technológia társadalmi elfogadását, elemzi a Science to business kapcsolat jogi keretrendszerének mintázatát, annak hatékonyságát, javaslatot tesz alkalmazandó modellekre, megvizsgálja és elemzi az uniós környezeti jogi, energia jogi szabályozást, teszi mindezt a felelősségteljes innováció, mint horizontális szempont figyelembe vétele mellett.
A kutatócsoport legfőbb tudományos eredményei
A kutatócsoport frissen alakult kimondottan a zöld technológiákkal kapcsolatos társadalomtudományi aspektusok vizsgálatára, így a tudományos eredmények bemutatását kutatóink korábbi kapcsolódó munkáin keresztül szemléltetjük.
- Társadalmi-technológiai integráció területén fontos eredményünk az ún. STIR (Socio-Technical Integration) módszertan poszt-szocialista innovációs környezetre történő adaptálása és ennek segítségével olyan innovációs folyamatmenedzsment módszertan kidolgozása, mely sikeresen integrál társadalomtudományi aspektusokat műszaki-természettudományi K+F+I folyamatokba.
- Felelősségteljes innováció területén fontos eredményünk a téma fogalomrendszerének hazai keretrendszerbe történő illesztése, gyakorlati szempontú értelmezése, valamint közgazdasági megfontolásokkal való kiegészítése.
- Technológia elfogadás területén a technológia elfogadás nemzetközileg elfogadott main stream modelljeinek (TAM, UTAUT) kiegészítése fiziológiai-biológiai reakciók mérésével, és ezáltal új módszertan fejlesztése és tesztelése fontos eredmény.
- Szellemi tulajdonjog védelem területén hozzájárultunk a know-how és az üzleti titok megfelelő magánjogi értékeléséhez, előrevetítettük a Polgári Törvénykönyvről szóló, 2014. március 15. napja óta hatályos 2013. évi V. törvénybeli szabályozását és alátámasztottuk jelenlegi értelmezését.
- A személyiségi jogok területén kimutattuk azok egyes összetevői vagyoni értékűségét, a külvilágban manifesztálódott személyiségi jogi összetevőkként forgalomképességüket, s átruházhatóságukat. Ez a felfogás egyrészről dogmatikailag alátámasztotta az üzleti titok és a know-how 2014. március 15. és 2018. augusztus 7. között hatályos szabályozása alapján e jogok átruházhatóságát, másrészről kellő jogi alapot biztosított az üzleti titok/know-how forgalomképes szellemi tulajdonjogként való szabályozásához.
- A science-to-business területen - elemezve az egyetemi-vállalati együttműködések lehetséges szerződési kereteit - kimutattunk olyan szempontokat, modelleket, melyek a kutatási szerződés Polgári Törvénykönyvbeli szabályozási modelljének felülvizsgálatát támasztják alá.
- Az ipar és egyetem innovációs kapcsolatrendszere területén kimutattuk az akkor hatályos jogszabályi keretrendszer innovációt kevésbé hatékonyan támogató hatását, s bemutattuk és részletesen elemeztük azt a modellt, melynek alkalmazása elősegíti a szellemi tulajdon létrejövetelét, garantálja a kutatásban részesek, illetve a hasznosításban érdekeltek szándékának megvalósulását.
- Az uniós környezetjog kapcsán rámutattunk a tagállamok és az Európai Unió tekintetében is jelentős kihívásokra, ideértve a biológiai sokféleség megőrzéséhez és a klímasemleges kontinens megvalósításához előrevetített stratégiák kapcsán felmerülő nehézségeket. Előrevetítettük a nemzetközi környezetjogi szabályozás uniós jogban való megjelenését olyan új területek kapcsán, mint az ökocídium. Felhívtuk a figyelmet az uniós környezetjogi szabályozás hiányosságaira, különösen az Aarhusi Egyezmény maradéktalan végrehajtása kapcsán. Az uniós támogatási és innovációs kereteket meghatározó Green Deal céljainak megvalósításához elengedhetetlen a tagállamok szoros együttműködése a környezet- és energiapolitika területén.
- Az uniós energiajog terén, a tiszta energiaforrásokról szóló vita relációjában rámutattunk a nukleáris energia kapcsán felerősödött tagállami ellenétekre, a nukleáris energiatermelés következményeképpen létrejövő radioaktív hulladékok kérdésére, a jogi szabályozásban felmerülő nóvumokra és kihívásokra.
Az elmúlt 1 év eredményei
A zöld technológiák többsége olyan feltörekvő technológia, mely ígéretes megoldásokkal kecsegtet, ugyanakkor jelentős újdonságtartalma miatt sok nyitott kérdés övezi. A bizonytalanságok szignifikáns része a társadalom irányából érkezik, így ezek minél megnyugtatóbb megválaszolása az adott technológia sikerességéhez is hozzájárul. Ezen kihívásra reagálva célunk olyan társadalmi-technológiai integrációk megvalósítása, melyek segítségével a K+F+I folyamatok társadalomtudományi szempontokkal támogathatóak. További kihívást jelent a zöld technológiák szellemi tulajdonjogi folyamatokba való integrálása, hiszen újdonságtartalmuk a már meglévő oltalmi jogi modellek újragondolását és adaptációs folyamatának elősegítését teszik szükségessé. Feltárást igényel, hogy a zöld technológiák alkalmazása által elérendő cél a kutatóhelyek és az ipar relációjában milyen jogi keretrendszerrel támogatható, s az uniós környezeti jogi szabályokkal e területek összhangja miként érhető el.
Lukovics M. – Nagy B. (2021): A felelősségteljes innováció és a gazdasági racionalitás kapcsolatrendszere vállalati környezetben. Közgazdasági szemle, 3, 421—436. o. http://doi.org/10.18414/KSZ.2021.4.421
Lukovics, M. - Flipse, S. M. - Udvari, B. - Fisher, E. (2017): Responsible research and innovation in contrasting innovation environments: Socio-Technical Integration Research in Hungary and the Netherlands. Technology in Society, 51C, pp. 172-182 https://doi.org/10.1016/j.techsoc.2017.09.003
Gombos Katalin – Sziebig Orsolya Johanna: Az európai uniós környezetvédelmi szabályozás legújabb irányai. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2021, 176 p.
A kutatócsoport legfontosabb 5 publikációja
- Lukovics, M. – Nagy, B – Buzás, N. (2019): Understanding the Economic Principles of Responsible Research and Innovation. In von Schomberg, R. – Hankins, J. (eds.): International Handbook of Responsible Innovation – a Global Resource. Edward Elgar Publishing. 134-149.o. DOI: https://doi.org/10.4337/9781784718862.00016
- Lukovics M. – Udvari, B – Nádas, N. – Fisher, E. (2019): Raising Awareness of Researchers-in-the-Making towards Responsible Research and Innovation. Journal of the Knowledge Economy. 10(4), 1558-1577. o. https://doi.org/10.1007/s13132-019-00624-1
- Lukovics, M. - Flipse, S. M. - Udvari, B. - Fisher, E. (2017): Responsible research and innovation in contrasting innovation environments: Socio-Technical Integration Research in Hungary and the Netherlands. Technology in Society, 51C, pp. 172-182 https://doi.org/10.1016/j.techsoc.2017.09.003
- Görög Márta (2012): A know-how jogi védelmének alapvető kérdései. HVG-ORAC, Budapest, 192. p.
- Görög Márta (2018): Tanulhatunk-e az ipar-egyetem együttműködés Bayh-Dole Act modelljéből? In: Görög, Márta – Mezei, Péter (szerk.): A szellemi tulajdonvédelem és a szabadkereskedelem aktuális kérdései, Iurisperitus Kiadó, Szeged, pp. 92-103.
- Gombos Katalin – Sziebig Orsolya Johanna (2021): Az európai uniós környezetvédelmi szabályozás legújabb irányai. Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 176 p.
Csoportvezető kutatók
Lukovics Miklós érdeklődési körének fókuszában napjaink legforróbb technológiai újdonságainak gyakorlati aspektusai állnak. Összes tudományos közleményeinek száma 157 (ebből angol nyelvű 54), munkáira 720 hivatkozás történt, H-indexe 16.
Vegye fel a kapcsolatot a kutatócsoport-vezetőjével a következő e-mail címen:
lukovicsmiklos@gmail.com
